top of page

Az első két kísérlet után ugyanazokkal az anyagokkal (PUR, PUR B3, PIR B2, IPN), de egy kicsit más gyújtóforrásokkal újabb, immár a harmadik égetési próbát tartottunk. Az időjárást is sikerült kifogni, szélcsendes, borongós, felhős időben, 8 °C-os hőmérsékleten indult az égetési próba. Az első égetésnél a nagyteljesítményű gázlángot, mint erőteljes gyújtóforrást alkalmaztunk. Újra érdekes eredményeket kaptunk. Lássuk, hogyan viselkedtek!

 

 

Nagy lánghatás a felületre

A négyfajta anyagból készült lapok súlyát az égetés előtt és után is gondosan lemértük, így a végén három adattal (kiinduló, égés utáni súly és a tömegveszteség) rendelkeztünk.

A PB-gáz lángforrást a hőszigetelő anyagok alsó harmadának közepére irányítottuk, a lángforrást azonos magasságban a hőszigetelő lapoktól 40 cm távolságban helyeztük el. A gázláng 45 fokos szögben érte a felületet.

Az első lángoknál ez a nagy felületű égés nagyon látványosan megjelent három anyagnál (PUR, PUR B3, PIR B2) míg a negyediknél (IPN) meglepő módon nem égett végig a felületen, csupán az alsó harmadban terjedt szét a láng. A végigfutó láng a PIR-nél befeketítette a felületet és azt követően a lánghatás helyén egy kör alakú repedés jelent meg, s a későbbiekben csak ezen a körön belüli felületen tapasztaltunk füstölést és égést.

 

 

A négy hőszigetelő anyag

Végigfutott a láng a felületen 

A két PUR intenzíven ég 

 

Az égés jellegzetességei

 

Másfél perc után a PUR B3 hőszigetelőlap felületének felénél sűrű fekete füsttel kísért, nagy lángok csaptak ki az anyagból (40 mp-től intenzív füstölést rögzítettük). A 3. percben anyaga a közvetlen lánghatás helyén kör alakban átégett. Az 5. percben teljes terjedelmében lángolt és 1-2 cm vastag fekete darabok váltak le róla.

A PUR a 2. percben a teljes felületén lángolt, majd sűrű füsttel égett és levél formájú darabok leválását rögzítettük. A harmadik percben a PUR felső fele intenzíven égett, s a 4 percbe fordulva a tábla hátlapján füst csapott fel, majd nagy lánggal oda is áttört a tűz. Alig egy perc alatt az egész tábla intenzíven leégett. Az 5. percben már csak a bal alsó sarok látszott épnek, lángok már csak a felső 20 cm-es sávban voltak láthatók, s ez a felső harmad leesett és a földön égett tovább.

Lezuhan a PUR teteje

 

A PIR B2-nél kör alakú, az IPN-nél gyökeres fára hasonlítható repedések jelentek meg a lánghatás mentén, s ezekben a repedésekben belső izzást és kisebb lángolást észleltünk.

A PIR B2-n a keletkezett repedések mélyültek és ebben 10-15 cm-es lángok égtek, s a 6. percben a lángok a lap bal oldalán, a repedések mentén, kitörtek. Az IPN-ben is elmélyültek a repedések, de azok, valamint a láng mérete kisebb (kb. 5-10 cm) volt, mint a PIR B2-nél.

A 7-9. percig tartó időben a PUR már alig égett, csak az alsó része látszott valamennyire épnek, a PUR B3-nál füstölést és a maradék égését, valamint a leégett részek leveles leválását tapasztaltuk. A PIR B2-nél a repedések szélén növekvő lángok és baloldalon apró leválások voltak. Az IPN-nél a közvetlen lánghatás helyén egyre mélyülő izzó kráter alakult ki, amiből a kitörő repedések végénél kis lángok törtek elő.

A 10-12. perc között a PUR és a PUR B3 lényegében már leégett, a fekete csonkokból néha füst szállt fel, mindössze a bal alsó sarokban maradtak mindkettőnél sértetlennek tűnő anyagmaradványok. A PIR B2-nél az izzás intenzitásának növekedését és a repedések továbbterjedését a 11. percben rögzítettük, majd a 12. percben a közvetlen lánghatás helyén átégett az anyag. A kis lyuk peremén apró lángok törtek elő, de lényeges égést a továbbiakban nem tapasztaltunk. Ugyanezen időszakban a 12. perctől az IPN-nél az addigi izzás után a repedések mentén nagyobb (kb. 10 cm-es) lángok alakultak ki és az egyik vízszintes repedés vonalában a jobb oldalon egy apró láng túlnyúlt a hőszigetelő anyag szélénél.

 

 

A 13. percben a PUR és a PUR B3 égetését befejeztük, mert már nem tapasztaltunk semmilyen változást, csupán a bal alsó sarokban látszottak ép anyagmaradványok. Ezzel szemben a PIR B2 é az IPN égetését tovább folytattuk. Újabb 1 perces égetés után sem tapasztaltunk ezeknél lényeges változást, ezért az égetést a 14. percben befejeztük és az anyagok lánghatás elvétele utáni viselkedésére koncentráltunk.

Ezután a PIR B2 anyaga a kilyukadt és elszenesedett lyuk belső pereme mentén kis – 5-6 cm-es – lángok feltörésével égett, majd egy perc után a lángok kihunytak.  Az IPN belső izzó magja és a fordított y alakban szétálló repedések mentén apró lángok égtek, néhány másodperc után ezek a lángocskák csak a repedések felső harmadában és egyre csökkenő méretben pulzáltak, míg 1 perc 40 másodperc után teljesen elaludtak.

A 14. perctől az addig csak gőzölgő PUR lap füstölni kezdett, majd a 16. percben a még álló középső rész bal oldalán égni kezdett, s pár másodperc alatt lezuhant a tartóállványról, ahol rövid idő alatt, a még ép bal sarokkal együtt teljesen megsemmisült. 

A PUR és PUR B3 a tűz után

PIR B2 és IPN a tűz után

 

Anyag neve

III. kísérlet

PUR

100%

PUR B3

68,5%

PIR B2

19,8%

IPN

8%

Tömegveszteség – Az anyag hány %-a égett el?

 

A kérdés ezek után, hogy mennyi hő szabadult fel az égés során. Az égés előtt és után lemért hőszigetelő lapokból megállapítottuk a tömegveszteséget, azaz az elégett anyag súlyát. A szakirodalmi adatok szerint az anyagok fűtőértéke 26,000 MJ/kg. (Az IPN-re vonatkozóan van egy szabványos vizsgálati adat, amely szerint annak a fűtőértéke 15,973. Mivel az más szabvány alapján készült, a 26,000 értékkel számolunk, és kisebb értékkel számoltat zárójelben jelezzük.)

 

Anyag neve

III. kísérlet fűtőértéke

MJ/kg

PUR

42,8

PUR B3

33,1

PIR B2

10,8

IPN

4,1 (2,5)

A felszabaduló hőmennyiség

 

Ebből láthatóvá válik, hogy a fűtőértékben a kísérletben a PUR-ok és a PIR, IPN páros között jelentős különbségek vannak.

Anyag neve

III. kísérlet fűtőértékbeli

különbsége

PUR

10,4

PUR B3

8,1

PIR B2

2,6

IPN

1

Hőmennyiség különbségek

Az egyszerűbb ábrázolhatóság érdekében az IPN égése során kibocsátott fűtőértéket 1-nek véve a két kísérletben 10 illetve 14 szeres különbséget tapasztalhattunk. A két PUR nagyságrenddel nagyobb hőmennyiséget adott le, de az IPN és a PIR között is van 2,6-szoros eltérés.

 

Az anyagok égése mérgező gázokat termel, s ezek káros hatását, a toxicitásbeli különbségeket a leégett anyag súlya (gramm) és a toxicitása (LC50) hányadosával ábrázolhatjuk szemléletesen.

Anyag neve

Toxicitása

LC50 (g/m3)

III. kísérlet

Relatív veszélyessége

PUR

26,6

61

PUR B3

15,7

81

PIR B2

16,5

23,9

IPN

58,52

2,71

Toxicitás és veszélyesség

A toxicitásban a két PUR ugyancsak elviszi a pálmát, de feltűnő módon a sorend felcserélődött. Bár kevesebb anyaga égett el, a PUR B3 a veszélyesebb a két PUR közül, mivel annak nagyobb a toxicitása. A PIR B2 és az IPN között ugyancsak nagy különbség van.

 

Összefoglalva

 

Az előzőleg bemutatott égetéshez hasonlóan a harmadik kísérletben a négy anyag alapvetően kétféle reakciót adott a tűzre.

  • A PUR és a PUR B3

    • Rövid idő alatt heves lánggal égéssel és nagy füsttel égett, a szerkezete majdnem teljesen megsemmisült, (100% és 68,5%).

    • A leadott fűtőérték 8 – 10 szerese, toxicitása pedig 20 – 39 szerese az IPN-hez viszonyítva.

  • A PIR B2 és az IPN

    • Égése lassan alakult ki, az anyag a repedések mentén habosodott és izzott, majd ugyanitt kis lánggal égett. Szerkezete a nagylángnál 19,8% és 8%-ban károsodott.

    • A leadott fűtőértékük és a relatív toxicitásuk nagyságrenddel kisebb a PUR-okénál, de az IPN és a PIR B2 között is jelentős (fűtőértékben 1,5-2,6-szeres, toxicitásban 5,3-8,8-szeres) különbség van.

Berczi Sándor Nyug Álományú Raj

  • Facebook Classic
  • RSS Classic
bottom of page